Szent-Györgyi Albertnek a szegedi egyetem biokémia professzorának már 1934-ben sikerült világraszóló felfedezést bejelenteni „a hexuronsav nem más, mint a vitamin -C", mely felfedezéséért 1937-ben orvosi Nobel-díjjal jutalmazták. Klebelsberg és munkatársai sokat tettek a természettudományi kutatások fellendítéséért. Magyary Zoltánt 1925-ben a tudománypolitikai ügyosztály fonökévé nevezte ki, aki a felsooktatási terület irányítójaként aktívan részt vett a modern magyar tudománypolitika megalapozásában. Az elso világháború után az egész világon hatalmas méretu fejlodés indult meg a technika, a motorizáció, az elektronika, a hírközlés, a vegyipar és az orvostudományok területén. Klebelsberg észrevette, hogy „a kor tudománypolitikája kifejezetten természettudományos irányt vett", ezért Magyary Zoltánnal sokat tettek ennek fejlesztése érdekében. Jól reprezentálja ezt az 1926-ban megrendezett természettudományi kongresszus, melyen megjelölték az orvostudományt, a biokémiai és gyógyszervegytani kutatásokat , valamint a muszaki és
Szent-Györgyi kísérletezés közben

mezogazdasági tudományokat, mint kiemelendoen kutatandó területeket.
Szent-Györgyi kísérletezés közben

Ezen a kongresszuson határozták el az Országos Természettudományi Tanács és a Széchényi Társaság felállítását. Az OTT -t állami pénzekbol finanszirozták. Nagyon fontos megemlíteni a két ujonan létrehozott intézményt, a sváb-hegyi csillagvizsgálót (1923-1926), valamint a Tihanyi Biológiai Intézetet (1926-1927), amelyek a természettudományi kutatásokat voltak hivatva segíteni. A tudománypolitika igen fontos részét képezte a tudományos ösztöndíjak rendszere, melynek feladata a magyar értelmiség kultúrájának emelése mellett látókörük szélesítése volt. Az 1927. évi XIII. tc. 3 paragrafusa életre hívta az Országos Ösztöndíjtanácsot, mely a kutatókat és hallgatókat tanulmányútra küldte a külföldi magyar intézményekbe. Az ösztöndíjállomások a bécsi és berlini Collegium Hungaricum, a római Accademia Reale d' Ungheria -feladata volt a magyar kutatómunka támogatása. Bécsbe elsosorban a leendo történészek, levéltárosok, orvosok , zenészek, Berlinbe foleg a leendo közgazdászok, kémikusok, fizikusok, biológusok, Rómába pedig a katolikus kispapok, muvészek, jogászhallgatók és olasz szakos tanárjelöltek pályázhattak. Az értelmiségi elit képzésében nagy szerepet játszott az Eötvös kollégium is. Az iskolarendszer eredményeit a magyar tudomány sikerei alapozták meg, és természetesen a színvonalas iskola tudósnemzedékek eloképzését biztosította. A tudományok ilyen mérvu támogatása révén a két világháború közötti korszak bovelkedett kiemelkedo tudósokban. Az egyetemeken és más tudományos intézetekben dolgozó magyar társadalom-kutatók nagyjában-egészében három eszmei-politikai s egyúttal módszertani irányzathoz tartoztak.

A régi konzervatív eszmekörbol táplálkozó és módszertanilag a XIX. századi pozitivizmus alapján álló kutatók közül többek között az irodalomtörténész Császár Elemér és Pintér Jeno, a filozófus Pauler Ákos, a muvészettörténész Hekler Antal és a statisztikus Thirring Gusztáv említheto. A fiatalabb tudósnemzedék nagyobb része alapvetoen szintén konzervatív eszmék eroteljes befolyása alatt állt, de nem kizárólagos érvénnyel. Hatott rá a szellemtörténet s a polgári liberalizmus is. Ennek a modernebb arculatú, polgárias konzervativizmusnak nevezheto szellemiségnek a jegyében alkotott többek között a történész Szekfu Gyula, az irodalomtörténész Horváth János, a nyelvtudományé Gombocz Zoltán, a romanista Eckhardt Sándor és a muvészettörténész Gerevich Tibor.

A szellemtörténeti irány hivatalos térnyerése Magyarországon a harmincas évek elejére teheto. Ezt demonstrálta Hóman Bálint : A történetírás új útjai címu kötete. A követok olyan új módszert és szemléletet kívántak kialakítani a honi társadalomtudományokban, ami az adatokra többé-kevésbé támaszkodva, intuitív módon a korszellem rekonstrukciójára és valamifajta szintézisre törekszik . A történetírás legnagyobbjai Domanovszky Sándor, Hajnal István , Hóman Bálint és Szekfu Gyula voltak. A maradandó történeti munkák írói közül megemlítendo az új módszereket és eredményeket hozó társadalomtörténész Hajnal István, a gazdaság- és jogtörténész Eckhardt Ferenc, a muvelodéstörténeti orientációt képviselo Domanovszky Sándor, a parasztság társadalomtörténetével foglakozó, iskolát teremto Szabó István, a településtörténeti kutatásokat szorgalmazó, sokoldalú Mályusz Elemér, az oklevéltani kutatások, a történeti segédtudományok mestere, Szentpétery Imre. Említést érdemel Korniss Gyula, aki történetfilozófiával, muvelodéstörténettel és gyakorlati muvelodéspolitikával foglalkozó gondolkodó volt, vagy Karácsony Sándor sajátos, magyar vonásokra hivatkozó pedagógiai elmélete és gyakorlata, neveléslélektani törekvései, amelyek iskolateremto erovel rendelkeztek. A korszak átfogó, reprezentáns történelmi munkája volt Hóman Bálint-Szekfu Gyula : Magyar történet címu szintézise, ami korábbi részletkutatások nagyvonalú összefoglalását nyújtotta.

A régészetben Alföldy András, a néprajztudományban Györffy István alkotott kiemelkedot. A lélektan tudományában Ferenczi Sándor és Szondi Lipót nemzetközileg is elismert munkásságát kell megemlítenünk. A sajátos magyar társadalmi helyzet is magyarázza a 30-as években a szociológia, a szociográfia fellendülését. A falusi népesség, a parasztság nyomora az értelmiségi gondolkodók lelkiismeretének lázadasához vezetett. A tarthatatlan állapotokra - a tudományos módszerek objektivitását igénybe vevo - drámai sorsábrázolásokkal hívták fel a figyelmet. +

A negyedik áramlatként a marxizmus említheto. Szellemi hozadéka jelentos volt, ám alig gyakorolt hatást a hazai tudományos életre. Fobb képviseloi: a filozófus Lukács György, a történész Molnár Erik , a közgazdász Varga Jeno, a filmesztétika felé forduló Balázs Béla s az ideológus-publicista Révai József - az irányzat vezeto politikusaihoz hasonlóan - mindvégig emigrációban éltek. Jelentosek Ligeti Lajos Kína-kutatásai, mert ezek tették nemzetközileg ismertté nevét. (Sárga istenek, sárga emberek, 1934) . Baráthosi Balogh Benedek távol-keleti útjai során "fedezi fel" Koreát a nemzetközi tudomány számára (Korea, a hajnalpír országa, 1929). Almásy László Ede afrikai expediziói során a Líbiai-sivatagban, elsoként találta meg a Zarzura oázis harmadik völgyét, és az Uveinat-hegység barlangjában világhíru sziklafetményekre lelt. Ezzel nagy felfedezové vált, aki Földünk utolsó nagy fehér foltjának eltüntetésében magyarként vállalt részt. Nevét a térképeken a sivatag belsejében álló hegy, a Dzsebel Almásy orzi.

A tudomány szinte minden ágában új magyar eredmények születtek , ha nem is mind hazánkban. Századunk jellegzetessége , hogy tudósok ezrei hagyták el szüloföldjüket, s többnyire nem jószántukból , hanem mert erre kényszerítették oket a politikai események, illetve származásuk miatt kellett elhagyniuk azt az országot, ahol éltek, tanultak és dolgoztak. Igy vált a magyar tudomány a világ tudományának integráns részévé. Sok magyar tudós az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le és oroszlánrészt részt vállalt az ottani kutatómunkákban. A századelo egyik elso , híressé lett emigránsa volt Galamb József, aki Makóról indulva érkezett az USA-ba 1904-ben az ottani világkiállításra, mivel az autók szerelmese volt. Hamarosan rájött, hogy igazi megbízható népautót egyetlen ottani szakember sem tudott konstruálni, ezért elhelyezkedett a Ford Motor Company-nál , és hamarosan kidolgozta a híres Ford T-modellt. Ez volt a világon az elso, egyszeruen vezetheto és szerelheto, ugyanakkor olcsó népautó, amely hihetetlen népszeru lett. Galamb József nem szakította meg kapcsolatait Magyarországgal. 1921-ben százezer koronás ösztöndíjat alapított a makói fiatalok támogatására . Még jó néhány muszaki szakember jutott el a század elso évtizedeiben az USA-ba, közöttük említhetjük például Mihályi József nevét, aki 1930-as években a Kodak számára a világ akkori legmodernebb fényképezogépét tervezte meg. Ugyancsak Kodak-gép volt a jól ismert Super Kodak Six-20, amelyet Riszdorfer Ödön és Mihályi József alkotott meg, az akkor már világhíru cég számára.

Rendkivül széles érdeklodésu személyiség volt, Bíró László József, akinek több találmánya is jelentos, de a golyóstoll feltalálásával szerzett magának világhírnevet. Angolszász nyelvterületen azóta is Bíró -pen-nek vagy Biron-nak nevezik az általa feltalált golyóstollat. Argentinában olyan nagy tiszteletet vívott ki magának, hogy a feltalálók napját az o születésnapján , szeptember 29-én ünneplik.

forrás: forrás:bibl.u-szeged.hu